Budapest könyvek

Buza Péter: Bagoly röpte Pest felett – Szendrey Júlia nemzetsége
Siklóssy László: Repülőhíddal a Városligetbe
Főurak a monarchia nagykávéházból
Tábori bűnös Budapestje
Rexa Dezső: Beszélő utcák, pletykáló házak
Jókai Mór: Budapestnek emlékül
Legendák lovasa
Buza Péter: Az ismeretlen Lestyán
Zolnay Vilmos: Járom a pesti utcát
Tarján Vilmos: Bedeszkázott riporter


Buza Péter: Bagoly röpte Pest felett – Szendrey Júlia nemzetsége

Siklóssy

A könyv borítója

A Nagy Budapest Törzsasztal gondozásában s a Budapesti Városvédő Egyesület kiadásában az NKA és az Országos Széchényi Könyvtár támogatásával megjelenő BUDAPEST KÖNYVEK sorozat tizedik, egyben zárókötete Szendrey Júlia és – ükunokájával, Mambrini Daisyvel bezárólag – öt nemzedéknyi leszármazottjának sorsát tárja az olvasó elé. Petőfi özvegye második házasságának véglegessé váló csődje, az 1850-es évek közepe a történések origója. Buza Péter kutatásai során számtalan soha nem látott – és csak a családban ismert – dokumentumot talált meg, s rendezett könyvvé. A kötet második felében publikálatlan szövegeket ad közre: a Horvát fiúknak, Attilának és Árpádnak édesanyjukkal s atyjukkal folytatott levelezését, üzenetváltását. Ezeket akkor vetették papírra, amikor Júlia örökre elköltözött Horváttól, aki maga sem élt-lakott együtt a fiaival – csak éjszaka és vasárnap meg az ünnepeken. Értékes korrajz egy 19. század közepén élő polgárcsalád mindennapjairól. Akik persze nem is akárkik. Ízelítő az üzenőfüzetekből

Kapható többek között a kiadóban


Siklóssy László: Repülőhíddal a Városligetbe

Siklóssy

A könyv borítója

Siklóssy László (1881–1951) neve összeforrt a Hogyan épült Budapest? című alapvető várostörténeti könyvével, amely 1931. évi megjelenése óta két hasonmás kiadást is megért, bizonyítva a munka nélkülözhetetlenségét a főváros múltjának feltárásában. Hasonlóan népszerűek a Svábheggyel vagy a régi Budapest erkölcsével foglalkozó publikációi is. Hivatalos elfoglaltságát tekintve gyorsíróként dolgozott, az országgyűlési gyorsiroda vezetőjeként ment nyugdíjba. Ezt a nagy fegyelmezettséget, alázatosságot kívánó tevékenységet olyan „mellékesekkel” egészítette ki, ahol szelleme szabadon szárnyalhatott. A Pesti Hírlap könnyű tollú, rendkívül termékeny állandó munkatársa. Képzőművészetek iránti érdeklődése és gyűjtőszenvedélye sarkallta a Szent György Czéh Magyar Amatőrök és Gyűjtők Egyesületének megalakítására. A Parlamenti Sajtónyilvánossági és Gyorsírás-történeti Múzeum létrejötte is az ő nevéhez köthető. 1949-ben még megélte ennek felszámolását, szétszórását. Kezdeményezésének megkésett elismerése az Országház Látogatóközpontjában 2015-ben megnyílt kiállítás, amely elődjének tekinti az 1929-től két évtizeden át sikeresen működő múzeumot.

E kék és zöld színek uralta kötetben olyan írásait gyűjtöttük egybe, amelyek annak idején újságokban jelentek meg. A két várost összekötő és elválasztó folyó kínálta gazdag tématárházból Siklóssy a pesti Duna-partról a Margit hídon át a budai hegyekbe vezet bennünket, hogy képzeletbeli sétánkat a Sugárúton andalogva a Városligetben fejezzük be. Életútját, munkásságának értékelését a sorozat e legújabb kötetében Hidvégi Violetta mutatja be. A Budapesti Városvédő Egyesület társkiadójaként a Városháza Kiadó és Budapest Főváros Levéltára segítette a munka megjelenését.

Kapható a Városvédő Egyesületnél (1126 Budapest, Szoboszlai u. 2-4.).


Főurak a monarchia nagykávéházból

fourak200

A könyv borítója

A kötet főszereplője ifjabb Habsburg (alias báró Wallburg) Ernő, akinek emlékét olyan okból őrizte meg a közemlékezet, amiért kevesekét: foglalkozásának miatta született új elnevezése bevonult a vendéglátás történetébe. Ő volt az első főúr, akire ezt a tréfásnak szánt odaszólítást a vendégek alkalmazták.

Kalandos és tragikus história az övé, megidézése pedig száz év társasviszonyainak hű tükre abban a régi világban, amit a monarchia korának szokás nevezni, amikor Budapest maga is viharos fejlődésnek, gyarapodásnak indult, fölépítve kultúrhistóriájának is az egyik legszebb fejezetét.

A kötet további szereplői: Skublics Laura, Zala szülötte és József nádor egyik unokaöccse, Habsburg Ernő főherceg, aki őt máig titkok övezte körülmények között feleségül vette. Az ő romantikus történetük is része a fordulatokban gazdag mesének, akik Pesten nemzették a New York későbbi fizetőpincérét, az első Főurat. Ő volt az, aki természetes (vagy törvényes?) atyja halálának évétől, 1899-től egészen 1914-ig változatos eszközökkel próbálta elfogadtatni az Udvarral magas származását, és persze elismertetni, hogy jogosult Ernő tekintélyes vagyona örökösének tekinteni magát és családját.

A kalandos magánélet fordulataival bemutatott köztörténelem kitüntetett helyszínei között ott találjuk a Monarchia számos települését, amelyek a história színpadaként szolgálnak, a korabeli közönség fellépésével.

Közben megismerjük Magyarország, a város és a főváros társadalmának a legkülönbözőbb csoportokhoz tartozó figuráit, reprezentatív személyiségeket és egyszerűnek mondott, de sohasem egyszerű közembereket – vonásaikat, szokásaikat, útjukat, mondhatni életközelből. Szerencsésen vagy a balvégzettől sújtva élték, sőt leszármazottaik révén élik napjainkban is a maguk családtörténetét, a mindnyájunk fölé tornyosuló nagytörténelem – s egy százéves szenzáció – fényében és árnyékában.

A kiadvány bevezető tanulmányát írta, a szöveggyűjteményt szerkesztette, a jegyzeteket készítette Buza Péter. Kiadja a Budapesti Városvédő Egyesület és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum az NKA, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Millecentenáriumi Közalapítványa és a HBK-1990 támogatásával.

A könyvről korábbi cikkünket a Budapest, 2014/8. számában olvashatja: Főúr! Fizetek


Tábori bűnös Budapestje

A könyv borítója

Tábori Kornél a 20. század első két évtizedének legendás bűnügyi riportere, aki működése kezdetétől fogva – s elsősorban szociális érzékenységétől vezettetve – intenzíven reagált a társadalmi nyomorúság jelenségeire. Információit, üzeneteit az 1900-as évek elejétől újabb és újabb könyvekbe foglalva próbálta meggyőzni a véleményformálókat, hogy nem a város a bűnös, hanem a rendszer, amely újratermeli a bűnözés kényszereit.

Az 1920-as évektől figyelme az ország és főleg Budapest idegenforgalmának előmozdítása, részben szervezése felé fordult, az idegenforgalmi szövetség szorgos munkásaként dolgozott a város imázsának építésén.

A hivatalosság a harmincas évekre szaktekintélyként kezelte, a közönség körében is népszerű személyiségként ismerték: hatalmas érdeklődés kísérte az Uránia Tudományos Színházban zajló vetített képes előadásait (amelyekkel a vidéket és külföldet is járta), rádióelőadásait, tematikus előadóestjeit. 1944 áprilisában gyűjtőtáborba került, 1944 kora nyarán Auschwitzba hurcolták, ahonnan már nem jött vissza soha szeretett hazájába és városába: az életbe. A halála óta eltelt hetven esztendő nem volt elég, hogy az utókor igényesen feldolgozza, elemezze, bemutassa életútját. Erre vállalkozott a Budapest Könyvek sorozat mostani, hetedik kötete. Tábori munkásságának ismertetését bő válogatás egészíti ki, főleg hírlapi írásaiból.

A kiadvány bevezető tanulmányát Buza Péter jegyzi, a szövegválogatás és a jegyzetek Filep Tamás Gusztáv munkája. A kötet kiadója a Budapesti Városvédő Egyesület és az Országos Széchényi Könyvtár. Megjelenését támogatja a Nemzeti Kulturális Alap.


Rexa Dezső: Beszélő utcák, pletykáló házak

A könyv borítója

Rexa Dezső könyv- és levéltáros, irodalom-, színház- és várostörténész, a Magyar Pen Club tagja számos könyvet, cikket, levéltári segédletet hagyott az utókorra. A megjelent munkák mellett azonban több doboznyi kézirata is fennmaradt utolsó munkahelyén, a Pest Megyei Levéltárban. Ez az iker-könyv a szerző kiadásra váró kötet-terveiből tartalmaz kéthalmaznyi válogatást.

Rexa Pesten született a városegyesítést megelőző évben. Emlékezetében élénken éltek a főváros macskaköves belvárosi utcái, az egykori Rózsa tér és Sebestyén tér környéke, amelyeket utóbb átszabott a város öntörvényű, illetve irányított fejlődése. De megélte a második világháborút követő megváltozott társadalmi rendszer utca-átkereszteléseit is.

A több évtizedes Budapest történeti kutatásaiból e kötetbe került válogatás egyrészt izgalmas „utcabolondériákat” tartalmaz, megszívlelendő tanácsokkal a város döntéshozóinak, élvezetes olvasmányul a városért rajongóknak. Az iker-társ „érdekes apró-cseprő esetkéket” hordoz, amelyekben a szerző majd évszázados életének házakhoz kötődő emlékeire, élményeire tekint vissza.

Az utcahistóriákban megnyilatkozik a főlevéltárnok szakmai alapossága, a háztörténetekben teret kap a szépíró, a több mint kilenc évtizedet megtapasztalt, örökké megújuló ember személyessége. Az írások egyszerre viszik közelebb az olvasót szeretett fővárosunkhoz és egy ízes szavú levéltároshoz.
A kiadványt szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta Hidvégi Violetta, a kiadást a Nemzeti Kulturális Alap támogatta, a mű a Budapesti Városvédő Egyesület, Budapest Főváros Levéltára valamint a Herminamező Polgári Köre közös kiadása.


Jókai Mór: Budapestnek emlékül

A könyv borítója

Jókai Mórról nem mondhatja senki, hogy felfedezésre váró szerző volna. De azt se gondolhatja, bármilyen jól ismeri is munkásságát, hogy ne lehetne olyan fejezete az életműnek, életútnak, amiről mind ez ideig nem esett szó személye és sorsa gazdag irodalmában. A Budapest Könyvek sorozatnak ez a mostani, immár ötödik kötete – amelyek kiadása, mint most is, a BUDAPEST folyóirat újra útnak indítása márciusi fordulópontjához kapcsolódik – egy ilyen kérdéskört jár körül képben és szöveggel. Azt a fejezetet írja meg, milyenek voltak, s hol voltak az írófejede lem nem mindig fejedelmi otthonai Budapesten, ahol egész fel nőtt korát, az ide költözésétől haláláig eltelt kis híján hatvan esztendőt eltöltötte. Miközben úgy élte a pesti polgár sok vonatkozásban szokványos életét, hogy szenvedélyesen hódolt természetes vonzalmainak: a Svábhegyen és Budakeszi ha tárában szőlészkedett, borászkodott, szántott-vetett-aratott, állatokat, még lábasjószágot is tartott, s kitanulta minden részletét az igényes gazdálkodás gyakorlatának. A kötet első, bevezető része összefoglalja mindennek rész le teit. És pesti lakásait: több mint egy tucat pontját jelölhetjük meg a térképen költözködése újabb és újabb állomásainak. A második részben publikált és publikálatlan visszaemléke zések szövegével mesélünk mindezekről nem mindig szép meséket, végül pedig közreadjuk a klasszikus szerzőnek egy alig ismert kisfüzetét, amelyet Budapestről írt, szolgálva a millennium marketingjét, reklámozva a szeme láttára fölnőtt nagyváros értékeit, szépségeit.

A kötet megvásárolható a Budapesti Városvédő Egyesületnél (V. kerület Kossuth Lajos utca 14-16.) és az Alexandra könyvesboltokban.


Legendák lovasa

A könyv borítója

A Budapesti Városvédő Egyesület ajánlata – immár negyedszer, de most remek képekkel (és szöveggel is persze): kirándulás az így még sose látott Budapesten! Ezúttal is licittel egybekötött műsorkeretében mutatjuk be a Nagy Budapest Törzsasztal műhelyében megszületett legújabb kötetet, az Ördöglovas, Sándor Móric hőstetteit felsorakoztató albumot.

A műsorral színesített árverésre 2010. március 19-én, pénteken délután 16.30 órától kerül sor az Alexandra Budapest VII. kerület, Károly körút 3/C alatti könyváruházának második emeleti kávézójában.

Az est háziasszonya SALY NOÉMI, a Nagy Budapest Törzsasztal kasszírnője. Az árverést RÁDAY MIHÁLY vezeti.

Az elő-, alá-, és utómuzsikát FÖLDVÁRY GERGELY szolgáltatja, Sándor Móric kalandjairól HIRTLING ISTVÁN színművész mesél.


Buza Péter: Az ismeretlen Lestyán

A könyv borítója

Lestyán Sándor nevét jól ismeri, aki valamelyes buzgalommal valaha is foglalkozott Budapest történetével. Kötetei ott vannak a téma iránt érdeklődők könyvespolcain, s szerzőjüket úgy ismerik, mint aki a dokumentatív alaposságot ötvözni tudja az olvasmányossággal. Vonzó szövegek a Lestyánéi, stílusával iskolát teremtett, mintául szolgált a kutatók újabb és újabb nemzedékeinek.

Néhányunknak, akik a Nagy Budapest Törzsasztal állandó vendégeiként magunk is ebben a témakörben munkálkodunk, akik - e kötetecske megjelenésének napján éppen öt esztendeje - újraindítottuk a pályájának 2004-ben harmadszorra nekirugaszkodó BUDAPEST folyóiratot, személye különösen érdekes és fontos. Ennek a minden vonásában különleges sajtóterméknek ugyanis, amelyet a kortársak a "legszebb magyar folyóiratnak" minősítettek, szülőatyja és szerkesztője volt 1945 októberétől, a születés hónapjától, 1947 decemberéig, első berekesztéséig.

Mégis Az ismeretlen Lestyán lett a címe sorozatunk harmadik darabjának. Magát Lestyánt ugyanis: nem ismerjük. Életútja állomásait, karrierjének kitüntetett fontosságú pillanatait, személyes sorsának fordulatait a múlt köde takarja. S a halála óta eltelt immár több mint ötven év alatt senki se tett kísérletet arra, hogy munkája, hivatása, nézetei, életműve titkaihoz, s hozzá magához közelebb férkőzzék.

Erre teszünk most kísérletet.


Zolnay Vilmos: Járom a pesti utcát

A könyv borítója

Zolnay Vilmos - szó szerint - beírta magát Budapest művelődéstörténetébe. A városszerető közönség leginkább azért ismeri a nevét, mert Gedényi Mihállyal együtt ő készítette el az 1940-es, 50-es években a fővárosi szleng szótárát. (A nagy műből 1996-ban a Fekete Sas Kiadó jelentetett meg egy karcsú kötetnyi válogatást, A régi Budapest a fattyúnyelvben címmel.)

Sokkal kevesebben tudják: Zolnay, a dohánygyári főhivatalnok, a pesti és budai társaság bennfentes tagja grafomán lendülettel, sokezer gépiratos oldalon foglalta írásba életének tapasztalatait, s e "magán könyveket" - hogy az 1960-as, 70-es években megéljen valamiből - párszáz forintokért eladogatta a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak és az Országos Széchényi Könyvtárnak.

Ezekből válogattuk a BUDAPEST KÖNYVEK idei kötetének szövegeit. A könyvet a Nagy Budapest Törzsasztal műhelyének gondozásában a fennállása 25. évfordulóját ünneplő Budapesti Városvédő Egyesület és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár adta ki - ahogy a sorozat első darabját is: a BUDAPEST folyóirat újraindulásának március tizenötödikei évfordulójára.


Tarján Vilmos: Bedeszkázott riporter

A könyv borítója

A hajdani sztárújságíró, a magyar riport atyjaként, majd a New York kávéház második aranykorának legendás kávésaként ismert Tarján Vilmos kéziratban maradt, utolsó könyve az 1944-1945-ös évekre emlékszik. A hatvan évig lappangott kézirat megjelentetése alkalmat adott arra, hogy a művelődéstörténet, régi adósságát törlesztve, bemutassa a két háború közötti Pestnek ezt a különös és értékes figuráját, életútját és életművét. A publikálás műhelye a Nagy Budapest Törzsasztal, a kötet kiadója a Budapesti Városvédő Egyesület. A Nagy Budapest Törzsasztal bemutatja tehát a város közönségének Tarján Vilmos: A bedeszkázott riporter című, hatvan éve kallódó művét.

A (számozatlan) könyv ára 1990,- forint, kapható az Alexandra könyvesboltjaiban, és az interneten (például itt).

Cikkeink Tarján Vilmosról:

Tarján Vili utolsó nagy dobása
Tarján, a mondén Pest krónikása