Kozma József hagyatéka

fotó: Baric Imre

Hetvenkettőben költöztem ebbe a lakásba mint Austerlitz Julianna – Juci néni, azaz Nyárády Józsefné – eltartója. Lakásért gondoskodás. Juci néni Zelmának, Kozma József édesanyjának volt a húga. Kozma édesapja, Bernát, gyors- és gépíróiskola-tulajdonos nősült be Austerlitz Jakabnak, a leányok édesapjának famíliájába. Neki a Vízivárosban, a Fő utca 50. szám alatt volt évtizedekig kalap- és sipkaüzlete. Bernát intézete a közeli szomszédságban, a mai Markovits Iván (akkor Plébánia) és Iskola utca sarkán álló házban működött. Már régen nincs meg egyik sem. A Fő utcait már a csarnok építésekor lebontották.
Juci néni 1985-ben halt meg. Rokona nincs. S nincs Kozmának se. Nagynénje haláláig levelezett vele, tartotta a kapcsolatot híressé vált unokaöccsével. Mindent iratát, dokumentumát rám hagyta. Az volt az utolsó kívánsága, tegyem meg, amit neki nem sikerült: hozzák rendbe s kerüljön emléktábla Józsi édesanyjának, édesapjának és a zeneszerző öccsének, Kozma Ákosnak a sírjára. Sok pénz volna most már, mert a sírkő szétesett, azt is helyre kellene állítani. Megkerestem mindenkit, aki talán segíthetne, de egyetlen intézmény se vállalta, hogy finanszíroznák a munkát. Nekem pedig – ahogy Juci néninek se volt – nincs erre több százezer forintom.


Kozma-01.jpg

 


Kozma-02.jpg
Austerlitz Jakabné, Juci lányával s annak férjével, Róth Frigyessel

Amíg élt, gondoztuk az Austerlitz-Kozma sírt. Mostanra a fejkő ledőlt, benőtte a gaz. Hetven éves vagyok, lehet talán, mit tudom én! néhány hónapom? Egy-két évem? Egy napom? Valakinek át kellene venni tőlem ezt a terhet. Budapesten, Kozma József szülővárosában.


Kozma-03.jpg
Austerlitz Henrik, az első világháború hősi halottja

 


Kozma-04.jpg
Austerlitz Juci és unokaöccse, Kozma Józsi

Juci nénit lányként, asszonyként igen csak csinos teremtésnek ismerték. Sokan udvaroltak neki. Például Moholy-Nagy László. Több tucat levelezőlapot őrzök tőle. Igaz, ezeknek csak a másolatai maradtak rám, az eredetieket eladta. Az 1910-es évek közepétől katonaként, a frontról küldte Moholy-Nagy ezeket a szerelmes üzeneteket.
Körmendi Ferenc, a Budapesti kaland egykor Európa-hírű szerzője is a hódolói közé tartozott. Képzett muzsikus volt, noha főleg mint írót, újságírót ismeri az utókor. Leveleit, Jucinak ajánlott kottáit is én örököltem. Austerlitz Julianna 1915-ben az öreg Róth Frigyest, a bécsi Creditanstalt budapesti bankigazgatóját választotta, nem őt. Megszakadt a kapcsolat. Negyvenötben Róthot elvitték, elpusztították. Miután felszabadult a gettó Pesten, dr. Nyárády József, a hitelintézet egykori titkára vette feleségül a kikeresztelkedő, nevét Austerlitzről Ányosra változtató özvegyet – mert Juci túlélte a gettót. Zelma, Kozma anyja nem. Józsi testvérét, Ákost belelőtték a nyilasok a Dunába.


Kozma-05.jpg
Kozma Bernát iskolája

 


Kozma-06.jpg
Róth Frigyes

 


Kozma-07.jpg
Kozma és felesége – valahol Franciaországban

Hozom én a következő dossziét majd. Ne fáradjon vele. Mozognom kell. Ez Józsi meg az első felesége. Franciaországban készült a felvétel. Ez meg Pisti. Juci és Róth Frigyes fia. Nem jött haza a munkaszolgálatból. Itt van Zelma. Józsi anyja. Austerlitz Jakabnak volt még egy gyermeke, Heinrich. Az első világháború hősi halottja.


Kozma-08.jpg
Róth Pisti munkaszolgálatban

 


Kozma-09.jpg
Austerlitz Juci és Zelma

A Nyárádiéké ősi erdélyi nemesi család. Utolsó tagja volt a gyermektelen Nyárádi Károly, nyugalmazott főszolgabíró. 1927-ben, hogy a nevét tovább vigyék, örökbe fogadta a Gans gyerekeket. Henriket, Vilmost, Melittát és Józsefet. Ha jól tudom, egy újabb adaptáció révén maradt fenn végül is a családnév, már az előző generáció óta ipszilonnal: Nyárády-Berzsenyi Győző vitte tovább a Nyárádiak nemzetségét. 1945-ben kadét volt, ludovikás. Századosa kíséretében, tetőtől-talpig egyenruhában, hamis paranccsal hozták ki negyvenötben Jucit a gettóból.


Kozma-10.jpg
Nyárády József, Juci második férje

 


Kozma-10.jpg


Kozma-11.jpg
Juci férje sírjánál

Juci és Zelma édesanyjának, Austerlitz mamának köszönhető egyébként, hogy Kozma Józsi ráállt hivatásának fényes pályájára. Austerlitz Jakabné a budapesti Zeneakadémián Liszt Ferenc kurzusán tanult zongorázni, s bár csak házi hangversenyekig jutott, ahhoz ragaszkodott, hogy lányai s unokái, ha tetszik, ha nem, sajátítsák el a hangszer lehető legtöbb titkát. Juci néni azt mesélte, hogy Kozma József gyerekként erősen ellenállt. Na, de hát persze nem az övé volt az utolsó szó. S aztán már nem volt megállás. Hogy aztán, sajnos már nem Liszt, de éppenséggel Weiner Leó pártfogásában elvégezze zeneszerzés és karmester szakon a a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolát. Hogy majd – távol szülőházától s szülőhazájától – megszülessen az egyik legismertebb magyar dal, a Les feuilles mortes. A Halott levelek. Magyarországon Hulló falevél, Hulló falevelek, Hulló levelek címeken ismerik, és immár háromnegyed évszázada éneklik mindenütt a világon.


A BUDAPEST stábja és kiadója vállalta, hogy megszervezi Kozma édesanyja és testvére budapesti sírjának, s Kozma József emléktáblájának rendbetételét. Szerkesztőbizottságunk tagja, Kirschner Péter közreműködésének köszönhetően a Mazsihisz támogatja a rekonstrukciót.