Titkos udvarok


Titkosudvarok.jpg

 

Divat volt valaha a képes újságoknál, hogy poszterminőségben adtak közre egy-egy felvételt, rendszerint valamely sztárról (akkor még így hívták a celebeket). Ezt a hagyományt újítjuk fel most, a magunk nyelvén fogalmazva persze: Sebestyén László felvételeivel. Fadobozos, lábon álló, fekete-fehér felvételekre alkalmas „Klösz”-kamerájával a pazar pesti és budai paloták udvarait örökítette meg.
V., Bajcsy-Zsilinszky út 16. – Szent István tér 1. A 18. század végén kialakított Lipótvárosban, a Szent István Bazilika helyén valaha állatviadaloknak helyet adó Hecc színháztól délre eső területet a mai József Attila utcáig nyolc részre osztották a mérnökök. Az egykori Három Korona, most Hercegprímás utca mentén négy szabályos téglalap, míg kelet felé, a Váci országút (ma Bajcsy-Zsilinszky út) ferde vonalát követve, trapéz alakú telkek jöttek létre. A két északi egységet az 1791. májusi árverésen Pauer György korcsmáros és Pisztory József városi jegyző szerezte meg, majd 1850-ben Kasselik Ferenc (1795–1884) építőmester és felesége birtokába kerültek. A tulajdonos az egyesített telken 1854-re építette fel háromemeletes, jókora bérházát. 1880-ban a középső nagy udvaron kívül még három kisebb világítóudvar biztosította a fényt 254 lakó számára. Kasselik apjánál, Fidélnél tanulta a szakmát, majd európai vándorlását követően 1824-től tagja a pesti céhnek. Mesterségét három évtizeden át gyakorolta, több mint négyszáz alkotása ismert. A balassagyarmati megyeháza és a Régi pesti Városháza átalakítása, az egykori Nemzeti Zenede a Semmelweis utcában, a már nem álló Vigyázó-ház a Rákóczi út és Károly körút sarkán, valamint a Citadella kivitelezése is része az életművének. Az építőmester-vállalkozó 1873-ban Budapest legnagyobb adófizetője hét bérháza jövedelme után. Fia a hagyatékból szülei nevét viselő alapítványt hozott létre az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe jutott középosztálybeliek megsegítésére. (H. V.)!