Zugló értékei felé fordul

Mit is jelent a szó: Zugló, az itt élőknek? Más kerületben élőknek? Az a zöld kertváros a pesti oldalon? Itt van a Városliget? Az Állatkert? A Puskás stadion? Igen. Meg a Gundel. Az Örs vezér tér. A Bosnyák. Kinek mit jelent? Rákos mezeje, József Attila „A város peremén”? Mert igen, 1933-ban Zugló még „külváros”, csak két év múlva lesz önálló. A kerület főépítészét abból a megfontolásból hívtuk meg szerzőnknek, hogy idén először ír ki pályázatot a kerület épített örökségének védelme s megőrzése érdekében.

Összetett, színes kerület. A Duna felé itt nyílik ki a belváros, és itt kezdődik a családi házas övezet is – az ellenkező irányban. A főváros egyesülése utáni szerves növekedés elérte a vasút gyűrűjét. Addig a belvárosi bérházak és villaépületek kitöltötték a rendelkezésre álló teret. A város finom csápjait kinyújtotta a Thököly út, Kerepesi út mentén. Egy 1917-ben készült rendezési terv azonban világosan megrajzolja a következő lépések ritmusát.
A századforduló elején kialakult úthálózat átgondolt városfejlesztés eredménye. Sugárirányú elemei jelentős forgalmat bonyolítanak le, tekintettel arra, hogy Zugló a főváros központja és az úgynevezett „alvó városrészek”, valamint az agglomeráció között helyezkedik el. Jellemzően napjainkban is átmenő kerület, ennek minden előnyével és hátrányával.
A kerület nyolc városrészből áll. Izgalmas területek az építészet szempontjából, mind más és más jellemzőkkel. Az épülettípusok teljes spektruma, a településszerkezetek majd minden formája megtalálható itt. Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr és Városliget. A mai kerület egymagában csaknem akkora, mint a pesti városmag – az V., VI., VII., VIII., IX., XIII. kerület – építési területe együttvéve.


zuglo-1.jpg

Zugló első „városi” lakói az 1800-as évek második felében telepedtek le Herminamezőn. Védett épületeink legrégebbjeit jegyezzük innen. A Liget közelsége villák, nyaralók, kocsmák, mulatók, gyógyintézmények és szanatóriumok építését ösztönözte. 1854-ben szentelték fel a névadó kápolnát. Táncsics Mihály 1867-ben Fővárosunk című röpiratában felismeri a főváros „természeti fekvésének szépségét”. Szabályozást javasol. Például egy észak-déli csatornát, melynek partján világvárosiassá fejlesztendő a „most Városligetnek nevezett kicsinyes mulatóhely”. A nagy parkot ebben az időben ritkán betelepült kertes telkek veszik körül. Keleten a régi városárokig külvárosias jelleggel beépült területek, zöldségeskertek fekszenek.
A Közmunkatanács 1871-ben az egész fővárosra kiterjedő szabályozási pályázatot írt ki. Az elsők közt jegyzett pályaművek itt, ezekre a területekre családi házas övezetet terveztek. Az 1894-es Építésügyi Szabályzat a Városliget előtt villanegyeddel számol. A mai Istvánmezőn és Herminamezőn, valamint a Liget és a ceglédi vasútvonal között található területeket „szabadon álló nyaralók és azokhoz tartozó melléképületek” számára tartotta fenn. A kintebbi városrészek számára lazább beépítésű, zártsorú övezetet, a körvasút előtt kis beépítésű szabadon álló övezetet teremt.
1906-ban az Andrássy út meghosszabbításában gondolkoznak. Létrejön egy olyan változat is, amely a Városligeten át Rákospalotáig vezetne. 1917-ben az Alsó-Rákosi rétek szabályozása is elkészül. Az ezután következő húsz évben Zugló lakossága megduplázódik. A mai kerület külső részein ekkor indult meg az iparosodás. A földszintes és egyemeletes épületek a jellemzők. Kisebb igényű bérházak és családi házak készülnek. A lendület a II. világháborúig tart (még 1942-ben is 2000 lakás épül).
A második világháború után elszaporodó lakótelepek Zuglót sem kerülték el. A Kerepesi út-Nagy Lajos király úti 1954–1961 között épült. A Kacsóh Pongrác úti 1965–1968 között. Környezeti, élhetési és lakhatási minőségüket egynémely mai lakópark sem tudja felülmúlni. A kerületben sem maradhatott el a mindent beborító panelek megjelenése sem. A beépítetlen, jellemzően mezőgazdasági területeken vagy a ritkás beépítésű részeken épültek fel ezek a lakónegyedek. Sajnos telepítésüknél nem vették figyelembe a már kialakult és markánsan megfogalmazott rendezési terveket, és keresztül szabták a korábban gondosan átgondolt településszerkezetet. Így alakulhattak ki olyan utcák, tömbök, amelyeknek a vonalvezetését a kialakult helyzetben nem lehet értelmezni. Így készült a Füredi út–Örs vezér tere 1964–1982 között.
Ha megtekintjük a kerület értékvédelmi térképét, felemás a kép. Markánsan kettéválik a Nagy Lajos király útja mentén. A belső oldalt is kettészedve: a legfeltűnőbb, hogy Istvánmező tele van védett épületekkel. A Hungária körút és a Nagy Lajos Király útja közötti területeken már szórványosabban állnak, de itt található három markáns területi védett épületcsoport is. Ezek a vitézi és a tisztviselő-telep, a Kerepesi út–Nagy Lajos király úti szocreál lakóépületei, valamint az Erzsébet királyné úti–Laky Adolf utcai telep. A Nagy Lajos király útján túli, a körvasútig tartó területen elenyésző a védett épületek száma.
Mindez annak a következménye, hogy a Nagy Lajos király útján belüli kerületrészekben állnak a legkorábbi lakóépületek és intézmények. A lakóterületek fejlődése a Hajcsár utcáig tartott. Ez ma a Nagy Lajos király útja. Ettől kifelé a laza beépítés a mezőgazdasági, zöldségtermelő területeket jellemezte.
Mit is jelent az építészeti értékvédelem, mi a feladat? Mit lehet és mit kell tenni?
Kerületünk múltját végigkövetik fontos épületeink. Meghatározzák annak jellegzetes karakterét. Ezek megőrzése fontos. Idézet az Építésügyi Törvényből: A „helyi védelem az építészeti örökség mindazon elemeire kiterjed, amely külön jogszabályok alapján nem áll védelem alatt, és amelyet önkormányzati rendelet helyi települési, táji, természeti, építészeti, néprajzi, képző- vagy iparművészeti, ipartörténeti, régészeti értékként védetté nyilvánít”. A helyi védelem a „település és környezetének egészére vagy összefüggő részére (helyi területi védelem), valamint egyes építményeire, ezek részleteire (helyi egyedi védelem) terjedhet ki.”


zuglo-2.jpg

A helyi védelem célja kerületünknek és környezetünknek, az itt megtalálható értékes építészeti, táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti jellegzetességeknek a minél hitelesebb és teljesebb megőrzése. Jelentős értéket képviselnek, ugyanakkor közösségünk önmeghatározásának is fontos pillérei.
A törvény adta lehetőséggel élve 2011-ben a zuglói önkormányzat képviselő-testülete egy rendkívül alapos értékvizsgálati tanulmány alapján létrehozta a kerületi (helyi) értékvédelemről szóló rendeletét. Ezzel a szabályozással jelentősen megnőttek a védett épületek túlélési esélyei. Ám jelentős felelősséget és kötelezettséget terhelünk a tulajdonosokra is. Mert védett épületeinkre vigyázni kell. Meg kell ismerni, be kell mutatni őket, tájékoztatni az itt élőket arról, hogy milyen közegben töltik mindennapjaikat.
Ezeket a gondolatokat már korán felismerték azok a lokálpatrióták, akik szívükön viselik ezeket az értékeket. A 26 évvel ezelőtt alapított civil egyesület, a Herminamező Polgári Köre–1990 helytörténeti kiadványokat jelentet meg, helytörténeti műhelyt működtet, archivál és dokumentál, előadásokat szervez és kiállít. Fontos gyűjtéseket folytat és ment meg a jövő számára.
Az egyes épületek fenntartása, karbantartása mindig a tulajdonosok kötelezettsége. A szokásos jó karban tartáson túlmenő, a védettséggel összefüggő munkálatok többletforrást igényelnek. De az értékek megőrzését támogatni kell. Az önkormányzatnak is felelősséget kell vállalnia ebben a feladatban. Zugló Önkormányzata ezért helyi értékvédelmi támogatás címen pályázatot szándékozik kiírni. A tervek szerint az első évben azok az épületek pályázhatnak helyi értékvédelmi támogatásra, melyek az építészeti örökség helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet alapján helyi (kerületi) védelem alatt állnak. A támogatás célja hangsúlyozottan a védelmet indokló, eredeti elem(ek) felújítása, helyreállítása.
A zuglói önkormányzat életre hívott egy értékvédelmi munkacsoportot. Karácsony Gergely polgármester vezetésével a Budapesti Városvédő Egyesület képviseletében Buza Péter, Herminamező Polgári Köre–1990 képviseletében Krikovszky Péter, a Helytörténeti Műhely képviseletében Millisits Máté művészettörténész vesz részt a munkában. Értékelik a beérkezett pályázatokat, és javaslatot tesznek a képviselő-testületnek – amely dönt – a támogatás odaítélésére. Mindezzel párhuzamosan a Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztályának megbízásából a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki karának munkatársai létrehoztak egy kézikönyvet. Ennek célja, hogy tájékoztatást nyújtson a védett épületek felújításában, korszerűsítésében. Hasznos segítség lehet a tulajdonosok, a befektetők, de az önkormányzatok számára is.
A zuglói védett épületek száma lassan megközelíti a kétszázat. Az ezekhez szükséges támogatási források mértékét folyamatosan, minden évben biztosítani kell. Felelősen gondolkodni kerületi értékeinkről csak így lehet.

Illusztrációinkat a készülő ZUGLÓI MOZAIK című album – szerkeszti Herminamező Polgári Köre–1990, kiadja Zugló Önkormányzata – könyvoldalaiból válogattuk